Blog. Komi. Szmájli. Ma már mindenki ír blogot vagy olvas, pont én ne írjak? Tettem fel a kérdést magamnak ma reggel, amikor egy narancslét szürcsölgetve próbáltam kikászálódni az ágyamból. Nem is tudom igazából, hogy miért is éreztem reggel indíttatást magamban, hogy virtuális tollat ragadjak. Talán, mert vége a sulinak, vége a rendezett életemnek - legalábbis egy időre - és most úgy érzem, valamivel el kell foglaljam magam. Elég kitartó vagyok, bár néha hamar feladok dolgokat, de ha valamit nagyon megkedvelek, akkor azt az idők végezetéig tudom művelni. Na szóval magam sem tudom, hogy meddig szerkesztgetem az én kis saját blogomat - huh, tapsvihar, igen, nekem is van saját blogom - és igazából az sem zavar, ha mások nem használják majd nap mint nap a kis virtuális lábacskáikat, hogy elszökkenjenek a szabobalazs90@blog.hu-ra, mert most valamiért jól esik kiírni belőlem a gondolataimat, gondjaimat. Az éppen legjobban foglalkoztató gondolataimat fogom majd közölni - akár ami a legjobban kiheseget a néha túlságosan is lelakatolt ketrecemből, akár ami a legjobban visszakerget a néha túlságosan is lelakatolt ketrecembe. A Forma-1 Cirkusza is beszáguld majd néha ide, de próbálom magam megfékezni.