Ma iszonyat napom volt... Csillagközi túra egy luxusjacht fedélzetén. Talán így tudnám jellemezni azt az érzelmi és érzéki szőkőárt, mely rámzúdult és magával ragadott ma. Remélem, örökre a foglya leszek.

Nah, de félre az én kis privátszférámmal.... Szóval ma tolmácsosdit játszottam. Németeket kellett elszállásoljak, vagyis segíteni az elszállásolásukban, és izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseik megválaszolásában. De nem panaszkodhatom: imádom a németet és mi se jobb, mint kitörni a tankönyvek dohos környezetéből hús-vér némettel gyakorolni az évek alatt megszerezett tudásomat. Tudom, hogy még sok verejtékcseppet kell elhullassak, amíg anyanyelvi szintre kúszok fel, de érzem, hogy jó úton cammogok. Igen, érzem, vagyis sejtem, hiszen nem is arathat le ékesebb pálmát az ember, mint amikor egy a célnyelvet anyanyelvként birtokló megdicséri nyelvi tudását... Tapsvihar, köszönöm, learattam, jó volt, köszönöm mégegyszer.

Mindeközben a fejemben minden az F1 körül jár. Egy-egy versenyhétvégén valahogy mindig testileg-lelkileg a helyszínen érzem magam. Ugye, Monaco az egyetlen helyszín, ahol csütörtökönként rendezik meg a két szabadedzést. Tegnap erre sor is került - mily meglepő! A Ferrarik, noha nem voltak toppozícióban, valamiért nagyon erős képet mutattak. Mindkét keverékkel gyorsan, konstansan száguldottak. És a konstansságon van most a hangsúly. A verseny kimenetelét ugyanis alaposan meghatározhatja majd, hogy miként muzsikálnak az abroncsok a különböző konstrukciókon, úgy tűnik, hogy mindkét Bridgestone-specifikáció erőtejlesen kopik, már néhány kör után instabillá válik az autó hátulja. A Brawn GP és a Red-Bull autói megint nagyon versenyképesnek tűnnek, nyílvánvaló, hogy a Ferrarinak velük kell felvennie a versenyt, ha komolyabb eredményt akarnak kiharcolni. Talán Alonso, Hamilton és Rosberg fogja a hatos fogatot követni, mert valóban erősnek tűnnek. Nah, de majd holnap kiderül, ha beborul.

Ugyan a boldogságomat semmi sem tudja palástolni, de a hőség engem is megvisel. Éppen ezért nem is mertem belekezdeni egy-egy értekezésbe, mint ahogyan azt tettem múlt héten. Bevallom, nem akartam eltévedni a filozófiai gondolatok erdejében, melyben most még a fán kúszó liánok és a színes énekesmadarak is könnyeket hullajtanak hőségükben, de ígérem hamarosan újra izgalmas témákat boncolgatok hiénaszerűen